Milyen egy igazán jó forgószék? Olyan, amiben azt érezzük, hogy „benne”, és nem „rajta” ülünk. Ezt az érzést úgy lehet elérni, ha a széken több dolog is beállítható egyéni alkatunkhoz, igényeinkhez: például az ülésmagasság, a háttámla dőlésszöge, a hintázás rugóereje, stb.
A székmechanikákról általában
A Magyarországon kapható forgószékek legalább 90%-a az alább felsorolt székmechanikák egyikével készül, vagy pedig csak egyszerű gázlift-mozgatóval.
A főbb székmechanikák ezek: CP (kontaktó), szinkron, aszinkron és hintamechanika.
Valamennyi mechanikának az a szerepe, hogy lehetővé tegye a minél kényelmesebb üléspozíciók beállítását. A mechanika az ülés alatt-mögött található, az ülőlaphoz 4 csavarral rögzítve, és oldalt egy vagy több funkciókar, illetve marokcsavar áll ki belőle, valamint a mechanikába fut be a gázlift, amit szintén működtet.
Hintamechanika (fotel-mechanikának is nevezik)
A klasszikus vezetői forgószékek mechanikája, segítségével működtethetjük a gázliftet, és ezzel állítható az ülésmagasság, valamint aktiválható a hintafunkció.
Működése: az ülés alatt, a hintamechanika jobb oldalán található kar felfelé húzásával a gázlift működik. Ha ugyanezt a kart kifelé húzzuk, a hintafunkció aktiválható, befelé tolva pedig kikapcsolható. A billegő hintafunkció kikapcsolása csak a szék egyenes állapotában lehetséges, hátradöntött állapotban nem rögzíthető. A mechanikán található marokcsavarral a hintázási ellenerő szabályozható. Ha feszesebbre hangolt rugózást szeretnénk, akkor e marokcsavart befelé csavarva lehet annak rugóját keményíteni, és vice versa. Kisebb súlyú és alacsonyabb embernek lazább, nagyobb súlyú, magasabb embernek feszesebb rugó beállítás megfelelő.
Multiblock mechanika
Ez a hintamechanika továbbfejlesztett változata. Elsősorban abban különbözik az egyszerű hintamechanikától, hogy nem csak egyetlen, hanem „több ponton blokkolható”, vagyis rögzíthető 3 vagy 5 különböző dőlésszögben. Emellett a 2 mechanika között még a hintázási ív rajzolata is eltér.
Működése: a multiblock szerkezeten általában 2 oldalsó mozgatókar, plusz a rugózási ellenállást szabályozó marokcsavar található. E fejlettebb szerkezet tulajdonsága az ún. „antishock” funkció is, aminek köszönhetően, ha valamely pozícióban fixáljuk mechanikát, ez csak akkor oldható ki újra, ha ültünkben kicsit hátradöntjük előbb a széket és úgy kikattintjuk a záróreteszt. Így nem fordulhat elő véletlenül sem, hogy például a kar babrálása és a szerkezet akaratlan kioldása révén a szék hátba vágja vagy katapultálja használóját.
Aszinkron mechanika (asynchro, ASYN)
E mechanika révén a szék ülőlapjának és hátlapjának a dőlésszöge külön-külön, egymással nem szinkronizált – vagyis aszinkron – módon beállítható.
Működése: az ülőlap magasságát a jobb oldali elülső kart felfele húzva állíthatjuk be – ez a gázlift működtetője. A szerkezet jobb oldalán található hátsó kar segítségével a háttámla dőlésszöge több különböző pozícióban rögzíthető: felfelé húzva kiold, lefelé tolva pedig rögzít a kar. A szerkezet alján található marokcsavar azt szabályozza, hogy a háttámla – nyitott, nem fixált állapotban – milyen erővel fejtsen ki ellenállást (ilyen az egyszerűbb aszinkron mechanikákon nincs). Az ülőlap dőlésszöge bármelyik pozícióban önállóan rögzíthető, ez a funkció általában külön karral működik. A hátlap dőlésszöge a talajjal kb. 76˚-120˚-os szöget, az ülőlap a vízszinteshez képest pedig kb. -3˚-+5˚-os szöget zárhat be. Mivel a hátlap és ülőlap dőlésszöge egymástól függetlenül módosítható, saját testi adottságainkhoz és az adott munkához legcélszerűbb üléspozíció könnyen beállítható. A háttámla magasságának beállítása vagy marokcsavarral, vagy a támlába épített automatikus (up & down vagy racsnis) szerkezet segítségével lehetséges. Racsnis szerkezet esetén a támla a legfelső helyzetét elérve nem rögzül, hanem a legalsó helyzetbe ugrik vissza és onnan újra egyre magasabb állásba helyezhető.
Szinkron mechanika (synchro, SYN)
A szék ülőlapjához rögzített szerkezet, ez tartja a háttámlát és ennek segítségével állítható az ülésmagasság, valamint – egymással szinkronizálva – beállítható és rögzíthető az ülés és a háttámla.
Működése: a jobb oldali kart felfelé húzva az ülőlap magasságát szabályozhatjuk a gázlifttel. A baloldali kart felfelé húzva (vagy néhány típusnál előre tolva) nyitható a szinkron szerkezet, és e nyitott állapotban beállítható a támla és az ülés dőlésszöge. A szék ülése és támlája által bezárt szög a különböző szinkronszerkezetek esetében jellemzően 90˚-110˚ közötti tartományban változtatható. A működtető kart lefelé (vagy néhány típusnál hátrafelé) tolva a kívánt pozíciót rögzíthetjük, de a szinkron mechanika nyitva is hagyható, és ebben az esetben a szék háttámlája szinkronban együtt mozog az ülőlappal, ezáltal a derékra nehezedő terhelés csökken, és a szék dinamikusan követi mozgásunkat. Az elől-középen található marokcsavarral e szabad mozgás ellentartó rugóereje szabályozható: például nagyobb súlyú, magasabb emberként ezt viszonylag keményebbre kell hangolni, hogy komfortos legyen. Egyes típusoknál a szerkezeten hátul (a szék hátulján) található marokcsavar kilazítása után állítható a háttámla magassága, más típusoknál ez egy automatikusan föl és le mozgatható (up & down, racsnis) szerkezettel lehetséges. Itt említendő, hogy vannak szinkronos székek, amelyeken az ülés mélysége is állítható. Ezt egy külön csúszka-mechanika teszi lehetővé a szinkron-szerkezet és az üléslap között (nem minden széken, hanem ez külön opció). Ez csak az átlagnál hosszabb lábú felhasználóknál lényeges, mert ennek segítségével a beülési mélységet max. 5 cm-rel növelhetjük, amivel a combok teljesebb alátámasztást kapnak, s az ülés közbeni terhelés az alsó végtag nagyobb felületén oszlik el.
CP-mechanika (contact permanent, CP-szerkezet, kontaktó)
Egyszerű, gazdaságos szerkezet, amely ezzel együtt sok felhasználónak jelentheti az optimumot. A forgószék háttámláját és az ülőlapot köti össze, lehetőséget ad a háttámla magasság, dőlésszög és mélység beállítására is.
Működése: A széktámla magasságának fokozatmentes beállítása a hátulsó marokcsavar lazításával, majd megszorításával történik. A CP-szerkezet jobb oldalán található marokcsavarral a háttámla dőlésszöge állítható be. Az ülőlap alatt hátul található marokcsavarral pedig a háttámla ülőlaptól való távolságát, vagyis az ülésmélységet állíthatjuk. Érdemes a marokcsavarokat jól megszorítani (és időnként ellenőrizni), így a szerkezet nem lazul ki, és tartósabb lesz.
Karfa a forgószéken
A karfa a kéz alátámasztására szolgál ülés közben. Nem feltétlenül alkalmas arra, hogy felkeléskor, illetve leüléskor erre támaszkodjunk, illetve nagyobb súlyt helyezzünk rá, mert így az olcsóbb székek karfái kitörhetnek. A karfák lehetnek fixek vagy állíthatók. Egyes forgószékeknek a karfák nélkülözhetetlen szerkezeti elemei, másoknál pedig választható alkotórészek.
Az állítható karfák között legkevesebb 4 félét különböztethetünk meg:
- állítható magasság,
- állítható magasság és szélesség (2D),
- állítható magasság, szélesség és mélység (3D),
- állítható magasság, szélesség és mélység, illetve horizontálisan forgatható karfatető (4D).
A megfelelő karfa kiválasztása nagymértékben hozzájárul az egészséges üléshez és a helyes testtartás biztosításához. Minél több dimenzió állítható egy karfán, annál inkább személyre lehet szabni azt, ezáltal a kart megfelelően alá tudjuk támasztani. Ha nincs akadályozó körülmény (pl. egy pénztárban a pénzfiók ki-becsukása), akkor mindenképpen ajánlott, hogy a forgószéken legyen karfa is.
Gázlift
A forgószékek ülésmagasságát a lábkereszt és az ülés közötti légmechanikai (pneumatikus) elem, a gázlift biztosítja, ami egyben a szék forgótengelye is. Különböző méretű gázliftek találhatók a különböző szerkezetű és méretű forgószékekben. A normál gázliftek esetében a szék magassága leeresztett és felengedett gázliftnél 80-130 mm-rel különbözik. A gázliftet a székek többségénél az ülőlap alatt, jobb oldalon lévő kar felhúzásával lehet működtetni. A jó minőségű gázlift ismérve, hogy könnyen jár, könnyen állítható, továbbá komfortos rugózást is biztosít, ezzel is oldva a hosszantartó ülőmunka során az izmokban kialakuló merevséget (emiatt gázrugónak is nevezik).
Lábkereszt (lábcsillag)
A lábkereszt a görgők és a gázlift között található, ötágú tartóelem, feladata a szék tartása és a terhelés átvitele, szétosztása a padló felé. Anyaguk szerint ezek készülhetnek műanyagból vagy fémekből. A műanyag lábkeresztek nagyobb részt polietilénből (nejlon) készülnek, és a legjobbak még üvegszál erősítést is kapnak. A fém lábcsillagok anyag általában festett vagy krómozott acél, illetve alumínium. Tartósságot illetően elvileg nincs különbség köztük, bármelyik fajtából lehet kiválót és kevésbé jót találni. Az alsókategóriás székek között a (krómozott vagy festett) acél lábkeresztek strapabíróbbnak szoktak bizonyulni, míg felsőbb kategóriában szinte nincs érzékelhető különbség: műanyagból és fémből készült lábkeresztek egyaránt jól bírják a terhelést. A lábkeresztek átmérője 520 és 700 mm között szóródik, gyerekszékekhez kisebb, míg magas, nagy székekhez nagyobb és erősebb biztosítja a megfelelő stabilitást.
Görgők
A görgők szerepe a szék és a talaj közötti dinamikus kapcsolat biztosítása. A padlófelülethez való optimális illeszkedés szerint normál- és parketta-görgőket különböztetünk meg.
A normál, kemény futófelületű görgők gyakorlatilag bármilyen felületen használhatók, de inkább szőnyegre, padlószőnyegre, linóleumra, azaz lágyabb felületekre ajánlottak. Kemény felületen ezek zajosabbak, hamarabb kopnak és idővel lekoptatják például a laminált parketta felszínét.
Az úgynevezett „parkettagörgők” gumírozott futófelülettel rendelkeznek, így parkettára, kerámia lapokra, és egyéb kemény felületekre ezek ajánlottak, mert csendesen gördülnek és kímélik a padlót. A különböző típusú padlókhoz a megfelelő futófelületű görgők helyes megválasztásával jelentősen megnövelhetjük mind a görgők, mind a padló élettartamát. Fontos tudnivaló, hogy a kereskedelemben több féle csappal (tengellyel) rendelkező görgő van forgalomban! Ha cserélni szeretnénk székünk görgőit, előtte mérjük meg, hogy a jelenlegi görgők milyen átmérőjű a csappal rendelkeznek. (A leggyakoribb a 10 és 11 mm-es.)
Szivacsozás és párnázat
Az ülőlap és a háttámla szivacsozása kényelmi és egészségügyi funkciót is betölt. A vastagabb szivacsozás nehezebben ülhető ki, továbbá komfortosabb érzést biztosít, legalábbis eleinte. Sok ülésben jártas ember viszont a keményebb, feszesebb párnázatot részesíti előnyben, és az ergonómiai szakértők ajánlása is az, hogy hosszabb használathoz a keményebb a jobb. A szivacs 3 fő paramétere felhasználói szempontból a keménység, rugalmasság és tartósság. Ezek tükrében, azonos méretű és vastagságú szivacspárnák között is lehet 3-4-szeres árkülönbség, amit a szék ára is tükrözni szokott. A legtöbb székpárnát szivacstömbökből kivágott, szeletelt lapokból készítik, míg léteznek formaöntött ülő- és hátlap párnák is. Utóbbiak a legtartósabbak, akár 10 év használat után is megőrzik eredeti rugalmasságuk 70-80%-át. Egyes székeknél az ülő- és hátlap szélein szivacsdomborulatok találhatók, amelyek az ergonomikus testhelyzet felvételét hivatottak elősegíteni. Ez a többség számára általában kényelmes, azonban nem mindenkinek.
Kárpitozás
A kereskedelemben kapható irodaszékek többsége 3 fő kárpit-típusba sorolható: bőrök, műbőrök, textilek. Mindegyik típusnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ezek közül a valódi bőrnek tulajdonítják a vásárlók a legnagyobb értéket. A gondosan cserzett és szeletelt, szépen festett marhabőr valóban kényelmes, tartós és elegáns, és ennek megfelelően drága is. Ugyanakkor nem minden „valódi bőrként” hirdetett kárpit ilyen. A bőr és műbőr felület könnyen tisztán tartható, de nyáron, párás melegben hamarabb beleizzadunk. A műbőrök között is nagy különbség van. A sima pvc egyszerűbb, keményebb és olcsóbb, míg a poliuretán (pu) bevonatú műbőr puhább és többe is kerül. A mai modern technológiával készült műbőrök használati értékben és tartósságban egyaránt túlszárnyalják az olcsóbb bőröket. Létezik olyan műbőr is, amelynek fedőanyagába a gyártáskor bizonyos mértékű (20-30%) porrá őrölt bőrt kevernek és így részben természetes anyagú műbőrt (bonded leathert) hoznak létre. A természetes és mesterséges anyagok ilyen ötvözete a természetes bőréhez hasonló tapintást, puhaságot tesz lehetővé alacsonyabb ár mellett.
A textilkárpitok kínálata szinte végtelen. Ezek nagy többsége műszálas (poliakril, poliészter, polietilén) anyag. Az esztétikai szemponton kívül egy szövettípusnak bútorkárpitként a legfontosabb jellemzője a tartóssága, illetve kopásállósága, amit az úgynevezett martindale-teszttel mérnek. Már a 20-30.000-es mutatóval rendelkező szövetek is megfelelnek normál körülmények esetében több éves használatnak, míg intenzív igénybevétel és hosszú évekre garantált strapabíráshoz 100.000-es mutatójú szövetek is kaphatók.
Karbantartás
Az alábbi tanácsok segítségével akár 30%-kal is meghosszabbítható a székek élettartama. Összeszerelésnél vegyük figyelembe a szerelési rajzot (ha mellékelte a gyártó), mert egy csavar, egy alátét vagy egyéb alkatrész nem megfelelő helyre történő helyezése vagy elhagyása hosszabb-rövidebb távon az egész szék tartósságát csökkenti. A csavarokat érdemes legalább 3 havonta ellenőrizni, és szükség esetén újra meg kell húzni azokat. Félévente érdemes a görgőket a szennyeződésektől, szöszöktől megtisztítani. Évente egyszer a mozgó alkatrészeket kenőanyaggal célszerű lekezelni (minimálisan, gépolajjal). Sokan, főleg a nők, csak a szék elülső részére ülnek, ahelyett, hogy teljesen beülnének a székbe. Ezzel szemben célszerűbb a teljes ülőfelületet használni, mert így az ülés kényelmesebb, a testtartás egészségesebb, és a mechanika is kisebb igénybevételnek van kitéve. Leüléskor normál lendülettel üljünk le, azaz ne magasról „zuhanjunk” a székbe annak érdekében, hogy elkerüljük a károkat. Csak azzal a székkel érdemes hintázni, amelynek a mechanikája, szerkezeti kialakítása azt lehetővé teszi. Gyárilag nem hintázható székkel hintázva balesetveszélynek tesszük ki magunkat, ráadásul a széket is tönkre tehetjük ezzel.
Tisztítás
A műanyag alkatrészek és felületek (pl. karfa, lábkereszt) egyszerű nedves ruhával tisztíthatók, esetleg szappanos vizes ruhával. Ajánlott havonta tiszta, száraz ronggyal áttörölni a műanyag székalkatrészeket. A műanyagok idővel elöregednek, beszürkülnek. Ezeket vékonyan át lehet kenni szilikonos szivaccsal, amitől ismét újszerűbbé válnak. A szék szövete száraz szivaccsal, seprő mozdulatokkal tisztítható. Nedves szivaccsal nem érdemes rámenni, mert az foltot hagyhat. A szövetkárpitok akár kárpittisztító géppel is takaríthatók, csak ügyelni kell, hogy a szivacspárnázat ne szívjon be túl sok vizet. Vegyi boltokban kaphatók kifejezetten folttisztításra való spray-k is. Érdemes a tisztítás módját és anyagait a szennyeződés típusától és mértékétől függően megválasztani és minél enyhébb módszert, minél kevesebb vegyszert használni.